július 2015 havi bejegyzések

Szeleburdiak stb. — A KÁMSZ Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadásáról

Keresztes Attila rendezése, ha szeleburdinak is tűnik olykor, legalább annyira ravasz, mint Bogdán Tipptopp terve, amivel Hatházi Lipittlotty vesztére tör. A teljes mértékben a Kolozsvári Állami Magyar Színházra és az előadásban szereplő színészekre szabott humor, az olykor – látszólag – komoly színházelméleti kérdéseket felvető megoldások, és a teljesen komolytalan, bár erősen szövevényes identitás-játékok miatt az előadás jóval mélyebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Ha a színháztermet elhagyva megpróbáljuk egy-egy önmagába bogozódó utalás szálait felgöngyölíteni, kiderül, hogy valójában nincs itt semmiféle titok, semmi meglepetés. A mélység helyett az iram keltette légszomjba szédültünk bele. Igaz, másfél óra önfeledt szórakoztatás után ezt aligha vethetjük a rendező vagy a színészek szemére.

A teljes szöveg itt.

Reklámok
Címke , , ,

Befutott a gülleni járat… — A KÁMSZ Az öreg hölgy látogatása című előadásáról

Fütyülünk a vagyonra, a jólétre, a fényűzésre! Mi elsősorban az igazságérzetbe vetett hitet akarjuk megvalósítani – szónokolja a Tanár a zárójelenetben. A szavait kísérő taps Ill halálos ítélete. Az összehívott népgyűlés egy erkélyen zajlik, az eseményeket riporterek kommentálják. Hiba csúszik a felvételbe, megismétlik, újra veszik. Az erkélyre zsúfolódott, állatmaszkos gülleniek szavaznak. Jobb karjukat lendítik előre, bal karjukat néhányan hátuk mögé szorítják, terpeszben állnak. Minden a legnagyobb rendben, győzött az igazság, közvetítheti a televízió.

A teljes szöveg itt.

Címke , , ,

A tavalyi Interferenciák története

Hajlamos vagyok úgy közelíteni a címmel, központi témával rendelkező színházi fesztiválokhoz, ahogy elbeszélés-, tanulmány- vagy esszégyűjteményhez szokás. Úgy képzelem, egy ilyen fesztivál kurátori munkája például egy antológia szerkesztéséhez fogható. Versantológia szerkesztéséhez leginkább, mert úgy mondják, az irodalmi alkotások közül talán a versek állnak legközelebb a színházi előadásokhoz. Ha nagyvonalúan eltekintünk a szerkesztői és kurátori munka közötti különbségektől, megállapíthatjuk: mindkettő feladata az alkotások adott hívószó köré rendezése, lehetőleg oly módon, hogy a művek a mottóval, egymással vagy saját magukkal párbeszédbe, vitába keveredve járják körül a témát. És miért ne lennénk legalább ezúttal nagyvonalúak? Hiszen az Interferenciák negyedik, A test történetei alcímű kiadásáról van szó éppen.

A teljes szöveg itt.

Címke , , , , ,