Akit szégyennel tölt el a nappal világossága – szöveg a KÁMSZ első idei bemutatójáról

Részlet a szövegből:

Az előadást lezáró kép szépen foglalja össze a látottakat: terrárium, benne ágy, azon Hanna és Max – ülnek. Hannán a lágerben hordott fehér ruhája, ki is nőtte már, Maxon katonai egyenruha, karján horogkereszt. Ülnek, néznek, a terráriumon ajtó, ablak, mindkettő nyitva. Mégsem mennek sehová. Csak egy-egy szerep jutott nekik, ezt játszották újra éppen, most pedig várnak. Talán arra, hogy ismét játszhassanak. Amíg együtt vannak, akár sor is kerülhet rá. Amíg együtt vannak – áldozat és elkövető, elkövető és áldozat – , ha másnak nem is, legalább egymás számára fontosak. Hova mehetnének?

A teljes szöveg itt érhető el.

Reklámok
Címke , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: